Die Ärzte

A Die Ärzte ma hat órakor lép fel a nagyszínpadon. Punkrock, vicces (német) szövegek - a programban a zenekar tizennyolc évének legjavát hallhatjuk. Farin Urlaub, az egyik alapító atya, elcsevegett velünk a Szigetrõl.

Heiszler Ákos

Hogyan kerültök ide?

Valahogyan elterjedt a hír már tavaly, hogy játszunk, és egy csomó rajongónk el is jött a fesztiválra, akik aztán csalódottan mentek haza, és küldtek több száz emailt, hogy mi van? Akkor eldöntöttük, hogy idén mindenképpen fellépünk. Már évek óta nagyon jókat hallottunk a Szigetrõl, azelõtt a managerünk ódzkodott, hogy vadkelet, meg milyen hely. Aztán idén hívtak, és nyolc napja vagyunk egészen biztosak abban, hogy végül is játszunk. Nagyon örülünk neki.

Léptetek már fel nem-német nyelvterületen?

Igen, talán hat éve játszottunk Barcelonában, nem volt valami vicces. Senki nem ismert minket, mi nem beszélünk egy szót sem spanyolul, a közönség nem tudott németül? Azt találtuk ki, hogy vicceket olvasok fel egy könyvbõl, de talán a kiejtés miatt nem értették, szóval? De itt nem tartunk ilyentõl. Volt egy koncertünk, ahol egy csoport ember majd megõrült, táncoltak, csápoltak - magyarok voltak. A rajongóink, aki már százszor láttak minket, csak álltak így (összefonja a karját és mélán bámul), a színpadtól jobbra, úgyhogy a végén már balra játszottunk. Most is valami ilyesmire számítok. Bela úgyis állva dobol, kicsit átrendezzük a színpadot. Általában, nagyon szeretünk fesztiválokon játszani.

Tegnap már kinn voltatok. Mit csináltatok? Vedeltetek, gáláns kalandokba bonyolódtatok?

Szigorú cölibátusban élek. (sokat sejtetve vigyorog). Már megbeszéltük, hogy a magánéletrõl nem beszélünk. De nem, én nem iszom, nem eszek húst, nem iszok kávét, nem dohányzom, nem drogozok. A drogok különben is unalmasak. Nem valami filozófia vagy a hosszú élet miatt, csak így érzem jól magam. Itt voltunk, mászkáltunk körbe-körbe, tök jó hely, tényleg, tök jó, helyesek az emberek, páran felismertek, németek-magyarok vegyesen, de nem volt velük semmi probléma - csak a hídon, mikor jöttünk be a tömeggel, a security nagy cécót csapott, mert az egyik roadunknak valami lánc volt az oldalán. Tetszett a HIM füstös színpadképe, de leginkább az egész, a kocsmák, emberek, tök jó. A városban is voltunk, de ott a világon semmi nem történt, úgy tûnik, minden és mindenki itt van.

És a koncert után?

A Clawfingert biztos megnézzük?

Stage-pass-szal?

Á, az unalmas. Lentrõl. Aztán majd meglátjuk.

Mit játszotok a koncerten - már a készülõ új albumról vagy Best of-okat?

Best of-koncertet nehéz lenne, mert már több, mint 200 számunk van. Egyszerûen elkezdtünk válogatni, de úgy, hogy azokat a számokat, amelyeket videoklipekbõl ismerhetnek itt, legyenek benne. A sofõrnõnk szólt, hogy a Zu Spätet mindenképpen játsszuk?

Játsszátok!

OK, szóval azt mindenképpen.